Lezama, Zubieta, Villarreal, Tajonar és az Alavés „láthatatlan munkájának” tanulságai
Egy nemrég megjelent spanyol cikk „az Alavés láthatatlan munkájaként” tíz olyan alapelvet fogalmazott meg, amelyet szerinte bármely utánpótlásklub átvehet. Legyen írásba foglalt játékmodell, rendszeres szakmai egyeztetés, rögzített edzés- és játékosadatok, egyéni visszajelzés, edzőképzés, tudatos kommunikáció a családokkal.
Jól hangzik. De vajon tényleg így működnek a sikeres spanyol akadémiák?
Az Athletic Club, a Real Sociedad, a Villarreal, az Osasuna és maga a Deportivo Alavés nyilvánosan hozzáférhető szakmai anyagait, klubdokumentumait és vezetői interjúit átnézve az derül ki, hogy a tíz állítás jelentős része valódi szakmai alapokon nyugszik. A részletek azonban sokkal érdekesebbek annál, mint hogy egyszerűen lemásoljunk tíz szabályt.
A Top Soccer Team például azt írja az Alavésről, hogy a kluboknak havonta kötelező szakmai értekezletet kellene tartaniuk, minden adatot rögzíteniük kellene, kétperces videóval is elemezniük kellene az ellenfelet, a kerethirdetést pedig érdemes csütörtökön közölni. A cikk azt is állítja, hogy a megfelelő családi kommunikáció „felére csökkenti a konfliktusokat”. Ezekhez a konkrét állításokhoz azonban a cikk nem nevez meg Alavés-forrást vagy szakmai dokumentumot.
A mögöttük lévő gondolatok közül viszont több nagyon is felismerhető Lezamában, Zubietában, Villarrealban vagy Tajonarban.
Közös módszertan igen – egyetlen merev játéksablon nem
A legerősebb közös pont talán az, hogy ezekben az akadémiákban nem egymástól független csapatok dolgoznak.
Az Athletic saját meghatározása rendkívül egyértelmű:
„El trabajo realizado con los diferentes equipos es único y compartido por todos los técnicos del club.”
Vagyis a Lezamában végzett munka közös, és azt valamennyi szakember osztja. Ugyanez a kluboldal rögtön hozzáteszi: a képzés középpontjában a játékos áll, a játék pedig a tanulás legfontosabb eszköze.
Ez nem csak kommunikációs szlogen. Az Athletic 2023–2026-os stratégiai dokumentuma szerint 2025 végére a módszertant már a Bilbao Athletic és a Basconia után Lezama többi csapatában is bevezették, korosztályonként meghatározták a tipikus heteket és a mérkőzéstervezés kereteit.
Tajonarban ugyanez még kézzelfoghatóbb. Az Osasuna hivatalos Academy-programja klubmanualokról beszél, amelyek struktúrát, feladattípusokat, progressziókat és szakmai kritériumokat tartalmaznak. A Método Tajonar 3.0 pedig három képzési szakaszra – Iniciación, Perfeccionamiento és Pre-profesional – bontja a játékos útját.
Van azonban egy fontos kiegészítés.
Roberto Olabe a Real Sociedad modelljéről úgy fogalmazott, hogy szükség van egy „hilo conductorra”, egy összekötő szálra a klub identitása, menedzsmentje, játékosfejlesztése és végül a játékmodell között. Majd rögtön hozzátette:
„Ningún proyecto es extrapolable a otro lugar de manera idéntica.”
Egyetlen projekt sem másolható át változtatás nélkül máshová.
Ezért túlzott leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy egy jó akadémián az U11-es és az U19-es csapatnak ugyanazt a labdakihozatalt kell gyakorolnia. Közös nyelv, közös elvek és közös fejlődési irány kell – de az életkorhoz és főleg az egyes játékosok szükségleteihez igazítva.

Talán nem a játékosok, hanem az edzők fejlesztése a legfontosabb befektetés
Ha van olyan pont, amely gyakorlatilag minden vizsgált klubnál előkerült, az az edzők képzése.
Miguel Ángel Tena, a Villarreal futballigazgatója 2025-ben az RFEF-nek ezt mondta:
„Teniendo buenos entrenadores, formándoles y ayudándoles, entendemos que es más fácil conseguir buenos futbolistas.”
Vagyis ha jobb edzőket képeznek és támogatnak, nagyobb eséllyel lesznek jobbak a játékosok is. Tena szerint az edző „az adott generáció vezetője”, ezért a Villarreal egyik alapfeladata nemcsak a labdarúgók, hanem az őket fejlesztő emberek fejlesztése.
Az Athletic stratégiai beszámolója egy fél szezon alatt 14 szakmai képzést említ a Lezama edzőinek, emellett magukat az edzőket is értékelik. Az Osasuna Academy éves minősített képzést és negyedéves online workshopokat ír elő a szakmai stábnak.
És ez az a pont, ahol magára az Alavésre is találunk valódi dokumentált bizonyítékot. A klub alapítványának képzési sorozatában szerepelt játékmodell, mérkőzéselemzés, egyéni játékosfejlesztés, fizikai felkészítés, pszichológia, edzéstervezés és videóelemzés is. Az Alavés szakemberei ráadásul partnerklubok edzéseire is elmentek, hogy ott helyben adják tovább a cantera módszertanát.
Ez sokkal fontosabb tanulság annál, hogy egy klub hány gyakorlatot gyűjt össze egy adatbázisban. A jól működő akadémia nem egyszer ad módszertant az edzőnek, hanem folyamatosan fejleszti azt az embert, aki a módszertant alkalmazza.
Az adat nem adminisztráció: a játékos fejlődésének memóriája
A Top Soccer Team harmadik pontja – „regisztrálj mindent” – elsőre tipikus szoftveres marketingmondatnak tűnhet. Lezamában azonban meglepően közel kerülünk ehhez.
Az Athletic 2026 januárjában nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentuma szerint a klub rögzítette az edzések és mérkőzéstervek 100%-át, a játékosok, csapatok és szakmai stábok céljainak 100%-át, az edzői egyéni célok 80%-át. A Lezama vezetői a játékosok mérkőzéseinek 80%-át értékelték a BeSoccer rendszerben. A fizikai tesztek 90%-át 48 órán belül rögzítették, és az akadémiai, illetve első csapatos játékosok 85%-ának volt dokumentált egyéni terve, konkrét célokkal és beavatkozásokkal.
Ez már nem egyszerű jelenléti ív.
Az adat itt arra szolgál, hogy megmaradjon a kapcsolat a mérés → értékelés → célkitűzés → beavatkozás → újramérés között.
Zubietában pedig még érdekesebb, hogy mit tekintenek eredménynek. Luki Iriarte, a Real Sociedad utánpótlásának vezetője 2026-ban arról beszélt, hogy nem elsősorban azt figyelik, hány bajnokságot nyernek az utánpótláscsapatok, hanem többek között azt, hány percet kapnak saját nevelésű játékosaik az első csapatban és a Sanse-ban. Egy ígéretes játékost akár szezon közben is magasabb korosztályba helyeznek, még akkor is, ha ezzel az adott utánpótláscsapat gyengébb lesz.
Ez talán az egész kutatás egyik legfontosabb mondata:
az akadémia KPI-ja nem feltétlenül az utánpótláscsapat eredménye, hanem a játékos fejlődési útja.
Az egyéni fejlesztés fontosabb, mint az „egyforma” képzés
A Top Soccer Team egyéni feedbackről szóló pontja szintén erős megerősítést kap.
Lezamában dokumentált egyéni célok és fejlesztési tervek vannak. Tajonarban a szakmai struktúra mellett pszichológiai, szociális, érzelmi, egészségügyi és értékalapú dimenziókat is külön kezelnek. A Villarreal szakmai vezetői pedig következetesen arról beszélnek, hogy a módszertan középpontjában nem egy taktikai rendszer, hanem a teljes játékos fejlesztése áll.
Zubieta még tovább megy. Iriarte szerint a különböző játékosoknak különböző „itinerario”, vagyis fejlődési útvonal készül. Ez magyarázza, hogy fiatalabbakat idő előtt magasabb korosztályba tesznek, vagy éppen olyan csapatstruktúrát alakítanak ki, amely rövid távon nem feltétlenül a legerősebb, hosszabb távon viszont jobban szolgálja az egyének fejlődését.
A juvenil–felnőtt átmenetet valóban szervezni kell
A Top Soccer Team azt írja, hogy ezt az átmenetet akár két szezonnal korábban meg kell kezdeni. A konkrét „két évre” nem találtam Alavés- vagy más klubforrást, a mögöttes elvet viszont igen.
Az Osasuna 2025-ben éppen azért építette be teljesen a Subizát Tajonar struktúrájába, hogy az a juvenil és az Osasuna Promesas közötti köztes állomás legyen, és segítse a játékosok alkalmazkodását a felnőtt futballhoz. A klub ezt szó szerint a senior labdarúgáshoz történő adaptáció eszközeként indokolta.
A Villarrealnál Tena ugyanezt más oldalról fogalmazza meg: egy akadémia sikere számára fontosabb, hogy játékosokat juttasson el megfelelő állapotban a profi futballig, mint az utánpótláscsapatok eredménye.
A család nem külső szereplő
A családok szerepét illetően is igaz a Top Soccer Team alapgondolata, de a konkrét receptje kevésbé.
A Villarreal már egy 2014-es hivatalos bemutatásában külön vezetői feladatként jelölte meg a családokkal való kapcsolattartást. Ugyanebben az anyagban a két utánpótlás-koordinátor heti egyeztetésekről és napi kapcsolatról beszélt – vagyis jól mutatja, hogy a „rendszeres koordináció” valós jelenség, a havi egy kötelező meeting viszont nem univerzális spanyol szabály.
A Villarreal táplálkozási programjában pedig a klub tudatosan bevonja a szülőket, mert az otthoni környezet nélkül nem lehet tartós szokásokat kialakítani. A klub szakemberei ezt szintén az „entrenamiento invisible”, vagyis a láthatatlan edzés részének nevezik.
Arra viszont nem találtam hiteles elsődleges forrást, hogy a jó kommunikáció „felére csökkenti a konfliktusokat”, ahogy arra sem, hogy a csütörtöki kerethirdetés valamiféle bevett Alavés-módszer lenne.
Mit tart meg a tízből a valóság?
Top Soccer Team állításaMit mutatnak a klubforrások?Írásba foglalt, közös modellErősen igazolt. Athletic, Osasuna, Real Sociedad és Alavés is dokumentál közös módszertani keretet.Havi kötelező stábmeetingAz elv igazolt, a havi ritmus nem. Villarrealnál például heti koordinátori meetinget dokumentáltak.Minél több adat rögzítéseErősen igazolt. Lezama ebben különösen előremutató.Az edzők folyamatos képzéseAz egyik legerősebben igazolt állítás. Szinte minden vizsgált klubnál megjelent.Előre rögzített kerethirdetési kritériumokNem találtam rá megfelelő elsődleges bizonyítékot.Egyéni feedback és egyéni célokErősen igazolt. A hangsúly egyre inkább az individualizált fejlődési úton van.Ellenfélelemzés, akár két percbenRészben igazolt. Videó- és mérkőzéselemzés van, a „kétperces szabály” nem dokumentált.Minőségi tér és környezetÁltalánosan jelen van, de önálló módszertani alapelvként kevésbé dokumentált.Tudatos kapcsolat a családokkalAz alapelv igazolt, a Top Soccer Team konkrét állításai és számai nem.Adatokkal értékelni a szezontErősen igazolt, de nem az emberi szakmai megítélés helyett.
Utóbbi különösen fontos. Roberto Olabe szerint:
„La tecnología… va a ser un medio, nunca un fin.”
A technológia eszköz, nem végcél. Több információt ad, de a Real Sociedad korábbi sportigazgatója szerint továbbra is az emberek jelentik a fejlesztési folyamat kulcsát.
A valódi „láthatatlan munka”
Az öt akadémia összevetéséből végül nem tíz apró szabály rajzolódik ki, hanem egy sokkal egyszerűbb rendszer.
Legyen egy világos klubidentitás és közös szakmai nyelv. Fejleszd folyamatosan az edzőidet. Kövesd az egyes játékos fejlődését, ne csak a csapat eredményét. Dokumentáld azt, ami segíti a következő döntést. Tervezd meg az átmenetet a következő szintre. És kezeld a játékost olyan emberként, akinek az edző mellett családja, iskolája, pszichológiai és fizikai környezete is van.
Talán ez választja el leginkább a valódi akadémiai modellt egy egyszerű edzésgyűjteménytől.
A sikeres spanyol műhelyek alapján ugyanis a módszertan nem azt jelenti, hogy minden edző ugyanazokat a gyakorlatokat végezteti. Azt jelenti, hogy mindenki tudja, kit, miért és milyen irányba akar fejleszteni – és a klub képes éveken keresztül következetesen támogatni ezt a folyamatot.
Főbb felhasznált források
- Athletic Club – Nuestra Cantera / Metodología, valamint az AC Aurrera 2023–26 2026. januári stratégiai beszámolója.
- Real Sociedad – Roberto Olabe RFEF-interjúja a klub identitás-, fejlesztési és játékmodelljéről; Luki Iriarte 2026-os interjúja Zubieta játékosfejlesztési rendszeréről.
- Villarreal CF – Miguel Ángel Tena 2025-ös RFEF-interjúja az edző- és játékosfejlesztésről; a klub koordinációs rendszerének hivatalos bemutatása.
- CA Osasuna – Método Tajonar 3.0, Osasuna Academy szakmai manualjai és a Subiza integrációjáról szóló klubanyag.
- Deportivo Alavés / Fundación Baskonia Alavés – edzőképzési program, videóelemzés, egyéni fejlesztés és a módszertan partnerklubokhoz történő átadásának dokumentációja.
- Top Soccer Team – El trabajo invisible del Alavés: lo que ningún club de base debería ignorar, 2026. szeptember.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás. Oszd meg elsőként, hogyan használnád ezt a gyakorlatot.