1. Sok fiatal játékos azt gondolja, hogy elég jól futballozni ahhoz, hogy egy ügynök felfigyeljen rá. A valóságban mi az a három dolog, amit először nézel egy játékosban?

Sowunmi Attila: A technikai képesség és a fizikai adottság természetesen fontos, de önmagában már nem elég. Én három dolgot figyelek először: a mentalitást, a döntéshozatalt és a fejlődési potenciált. A mentalitás alatt azt értem, hogyan reagál egy hibára, milyen a munkamorálja, mennyire alázatos. A döntéshozatal azért kulcsfontosságú, mert a modern futballban sokszor nem az nyer, aki gyorsabban fut, hanem aki gyorsabban gondolkodik. A harmadik pedig az, hogy látok-e benne még fejlődési lehetőséget. Nem azt keressük, aki 16 évesen már kész játékos, hanem azt, aki három-öt év múlva lehet igazán kiemelkedő.

2. Hogyan kerül ma egy tehetséges játékos egy játékosügynök látókörébe? Inkább ajánlások, saját megfigyelés vagy már az adatelemzés is szerepet kap?

S. A.: Ma már mindhárom. Nagyon sok játékost személyesen nézünk meg, illetve vannak scoutjaink is, de rengeteg ajánlás érkezik edzőktől vagy korábbi kapcsolataink révén is. Illetve, adatok tekintetében ott vannak bizonyos mutatók, amik segítenek kiszűrni olyan játékosokat is, akiket élőben még nem láttunk, ez Magyarországon még nem teljesen kiforrott, mert viszonylag kevés adat van az utánpótlásban. Viszont azt is fontos elmondanom, hogy az adatok önmagukban nem mondanak el mindent. Egy játékos karakterét, testbeszédét vagy versenyszellemét továbbra is csak személyesen lehet igazán megítélni.

3. Milyen hibákat követnek el leggyakrabban azok a fiatalok – vagy a családjuk –, akik mindenáron profi labdarúgók szeretnének lenni?

S. A.: Talán a legnagyobb hiba a türelmetlenség. Sokan mindenáron minél hamarabb el akarnak igazolni, vagy az első nehézség után klubot váltani. A másik gyakori hiba, hogy kizárólag a pénzt vagy a klub nevét nézik, miközben egy fiatal játékos számára sokkal fontosabb a megfelelő fejlődési környezet és a rendszeres játéklehetőség. És sokszor előfordul az is, hogy irreális elvárások alakulnak ki. Ez könnyedén a játék élvezetének elvesztéséhez vagy kiégéshez vezet, ami nélkül véleményem szerint nem lehet jól dolgozni.

4. A szülők támogatása sokszor kulcsfontosságú, de hol van az a pont, amikor a túlzott jelenlét már inkább hátráltatja egy játékos fejlődését?

S. A.: A támogató szülő óriási segítség! A túlzottan irányító vagy önmegvalósító szülő viszont könnyen akadállyá válhat. Amikor a szülő minden edzés után elemzi a teljesítményt, minden döntést ő akar meghozni, vagy folyamatosan vitába száll az edzőkkel, akkor a játékos nem tanul meg önállóan felelősséget vállalni.

Egy profi labdarúgónak előbb-utóbb egyedül kell döntéseket hoznia és kezelnie a nyomást. Ebben a szülő feladata inkább az, hogy stabil hátteret biztosítson, nem pedig az, hogy minden helyzetet megoldjon helyette.

5. Mennyire meghatározó ma egy akadémia neve külföldön és Magyarországon? Tényleg könnyebb onnan eljutni a profi futballig, vagy egy jó játékos máshonnan is utat talál?

S. A.: Egy ismert akadémia valóban megnyithat bizonyos ajtókat, mert több scout figyeli ezeket a klubokat, és könnyebb bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe. Ugyanakkor a teljesítmény mindig felülírja a nevet. Ha valaki valóban kiemelkedő, előbb-utóbb felfigyelnek rá, akár kisebb klubból is. Az akadémia előnyt jelenthet, de nem garancia. Ahogy a kisebb klub sem hátrány, ha a játékos folyamatosan fejlődik és megfelelő környezetben dolgozik. Láttunk erre jó néhány példát a közelmúltban is.

6. Ha két azonos képességű játékos közül kell választani, milyen mentális tulajdonságok dönthetik el, hogy melyikükben látsz nagyobb jövőt?

S. A.: Számomra az első a tanulási hajlandóság. Az a játékos, aki elfogadja a kritikát és minden nap szeretne jobb lenni, hosszú távon általában messzebbre jut. Nagyon fontos a kitartás is. Minden játékos életében lesznek sérülések, gyengébb időszakok vagy mellőzések. A kérdés nem az, hogy lesznek-e nehézségek, hanem az, hogyan reagál rájuk. És végül a fegyelem! Minden apró döntés befolyásolható tényező lehet. Mikor alszik, mennyit pihen, mennyit telefonozik, mennyit regenerál. Apróságokból tevődik össze. 

7. Mi az a tulajdonság vagy hozzáállás, ami miatt egy tehetséges játékos hosszú távon mégsem jut el arra a szintre, ahová a képességei alapján eljuthatna?

S. A.: Leggyakrabban az önelégültség. Sok fiatal játékos akkor kezd el lassabban fejlődni, amikor úgy érzi, hogy már "megérkezett". Pedig a futballban minden szezonban újra bizonyítani kell. A másik veszélyes hozzáállás az, amikor valaki mindig másban keresi a hibát: az edzőben, a csapattársakban vagy a klubban. Aki képes önkritikusan fejlődni, annak sokkal nagyobb esélye van nagy karriert befutni. 

8. Sokan úgy gondolják, hogy egy játékosügynök főként szerződéseket intéz. Valójában miben tudsz a legtöbbet segíteni egy játékosnak a pályán kívül?

S. A.: A szerződéskötés csak egy kis része a munkánknak. Segít kiválasztani a megfelelő klubot, megtervezni a következő lépéseket, támogatja a játékost nehéz helyzetekben, kapcsolatot tart a klubbal, szülővel, partnerekkel és sokszor olyan döntésekben is tanácsot ad, amelyek évekre meghatározhatják egy pályafutás irányát. Sok esetben nem az a legjobb döntés, ami rövid távon a legtöbb pénzt hozza, hanem ami hosszú távon a legjobban szolgálja a játékos fejlődését. 

9. Mikor érdemes egy fiatal játékosnak egyáltalán ügynököt keresnie? Mi az a fejlődési szint vagy életkor, amikor ennek valódi hozzáadott értéke van?

S. A.: Nincs pontos életkor, mert minden játékos más ütemben fejlődik. Általában 15–17 éves kor környékén már van értelme annak, hogy egy játékosnak legyen olyan szakember mellette, aki segít a karriertervezésben és a fontos döntésekben. Viszont nem az a lényeg, hogy minél korábban legyen ügynöke, hanem az, hogy a megfelelő emberrel dolgozzon együtt. Egy rosszul megválasztott kapcsolat többet árthat, mint használhat.

10. Ha most egy 15–16 éves, komoly célokkal rendelkező játékos olvasná ezt az interjút, mi lenne az az egy tanács, amit mindenképpen útravalóként adnál neki?

S. A.: Ne arra koncentrálj, hogy mikor leszel profi, hanem arra, hogy ma miben tudsz jobb lenni tegnaphoz képest.

Klisének hangzik, de ez az élet minden pontjára igaz futballtól függetlenül. A siker nem egyetlen nagy döntés eredménye, hanem több száz vagy ezer apró, jó döntésé. Minden edzés, minden regeneráció, minden pluszmunka és minden taktikai odafigyelés számít. Az iskolát sem hagyhatjuk ki a felsorolásból, hiszen az elmét is edzeni kell, hogy éles maradjon, Ha minden nap teszel egy kis lépést előre, akkor hosszú távon sokkal nagyobb eséllyel éred el a céljaidat, mint az, aki mindig a gyors megoldásokat keresi.